2008. szeptember 4., csütörtök

Retró dolgok (Kaják, italok, egyéb cuccok stb....) nosztalgia, retro, visszaemlékezés I.

A Retro kaják ill. régi dolgok felelevenítésénél ill. azok keresésénél nem alapvetően arról van szó (legalábbis a legtöbb embernél szerintem), hogy de jó volt a régi rendszer, a régi ízek, és rosszabbul élünk, és minden rosszabb, és semminek nem ugyanaz az íze, már semmi sem ugyanaz (bár nagyrésze igaz)....
Magamból indulok ki: Én azért keresem a retro dolgokat, a múlt emlékeit, és mindazt, ami gyerekkoromban és fiatalkoromban volt, mert az akkor volt. Nem a rendszer volt jobb számomra, nem a jobban élés (bár való igaz, jobb volt élni akkor, tényleg finomabb volt a legtöbb dolog, nem volt ennyire kirívó, ha valaki nélkülözött - tehát alig volt valamilye - és boldogabbak voltunk. A kis család teljes volt, barátok, rokonok, szomszédok...). Hatalmas traccspartik voltak, vacsorák, volt mindennek egy hangulata, jókedvű társaság, szomszédság összekoccant gyakran, iszoggatunk, dohányoztunk szabadon, jókedv uralkodott, grill partyk, szalonnasütés stb... Kialakult hagyományok, megszokások voltak, és ezek a megszokott dolgok mindig megvoltak, ottvoltak. És állítom, ma nincs az a méregdrága megfizethetetlen nyaralás, üdülés vagy sima utazás, ami felérne a szakadt és sokszor komforthiányos táborozásokkal, SZOT-üdülésekkel, ócska iskolatáborozásokkal, kirándulásokkal.... Kegyetlen jó volt. Ma már se hangulat, se jókedv. Eltűntek a régi traccspartyk, a régi kedves szokások, eltűnt a család jórésze, és minden szokás, ami boldogságot és örömet hozott. Mindez akkor lett nyílvánvaló, amikor megszűntek ezek a dolgok.
Számomra ezért örök a retro, a nosztalgia. Mert egész életemben hordozni fogom a múlt hiányát. Mindazt ami (aki) elmúlt, és többé nem hozhatom vissza. De örökre megmarad bennem, a részem marad, és ezeket a dolgokat, megélt élményeket, és embereket többé már senki nem veheti el tőlem.

(Katt a képekre a nagyobb méretért)

Csokik, édességek:

A Túrórudi avagy Túró Rudi. Rég volt, finom volt. Elmúlt....



Retro érzést keltő kajagyűjtemény (Duna kavics, Francia drazsé, a jó öreg Balaton szelet, a régi Marcipán golyók, Sport szelet, Töltött ostya, a hagyományos Nápolyi, Sajtos tallér... A Francia drazsé és Sajtos tallér megunhatatlan még ma is, akkor és most is számomra alap.), Kukori Csokikák, Boci csokik, Cherry...:



Csokigyűjtemény (Kapucíner, Bohóc, Autós szelet, Lottó szelet, Szamba, Sport szelet):



Melba Csoki, Párizsi kocka, Maci csoki, Matyi Csoki:



Szerencsi "vékony" Váras csokik:



Macskanyelv (rohadt vékony, alig éreztem... botrány. de mennyei.):



Kedvenc csokik:



Tibi csoki; Állatos betűcsoki (de vékony volt az is, zsenge de finom), "sima" Betűs csoki:



Földi mogyorós, Uttörővasút, Katica, Mokka, Jeles, Micimackós, Alpesi.... csokik:



Csokipénz, csokis tallér, csoki szerencsepénz, avagy csoki pénzérme, csokiérme, csokoládé szerencsepénz....; Sima Pez cukorka (figurás tartóval), Csokis Pez; Chokito ("Ronda és finom"); süvegcukor, Manna szelet:



Tejkaramella, vajkaramella, karamell cukorkák, Tutti frutti vagy Tutti-Frutti; Cerbona Műzliszelet ("Egy finom család". Néha kaptunk uzsonnára az általános oskolában. De tényleg csak néha. Mindenki utálkozott tőle, én megettem másokét is....):



Bonbonok, konyakmeggy
(hány évig volt a konyhakredencen a díszes bonbon dobozka....) és persze nem hagyhatjuk ki a szintén élményt nyújtó Raffaello és Ferrero Rocher különlegességeit, melyek "újak" a retro-világában, mégis viszonylag régiek, mert megszoktuk őket (legalábbis én); - és egy kis Merci, ha már homár:



Szaloncukrok (csak zselés volt, aztán lett csokis, vagy kakaós vagy mindek mondott; később pedig a kókuszos. Az lett a sláger. Aztán joghurtos, ált. eper ízű, és ezt követte a többi....):


"M&M's csokigolyók vagyunk. Színes cukormázban vígan csillogunk. Kezedben nem csak a szádban olvadunk"....:



Régi Milky Way csoki:



Kinder tojás, Kinder csokirudacskák (fél fogamra se elég. Mondjuk nekem mindenből minimum 1 tonna kell, amit szeretek....):



Büfében darabra lehetett kapni Zöld Gumibékát, Gumimacit, Gumigilisztát, savanyút, simát, Cola ízű gumicukrot, Cumisgumicukit, savanyú cukrot, és egyéb hülyeséget. Nagy sláger volt emlékszem:




Zizi; Pop-Rop, Császári csemege, Sós csemege; a puffaszotott sós és édes dolgok (krumpliszirom, kukorica, rizs és mindenféle egyébb Pufik, sós, édes, natúr, mogyorós, színes, nem színes, anyám kínja.... mind falni való volt....):



Háztartási keksz (mindig kellett, hogy legyen otthon. Emlékszem volt olyan, ami már 3 éve lejárt, de megettük. Nem lehetett érezni rajta, hogy lejárt, és semmi bajunk se volt tőle. Vajon ez a mai kekszekkel is így van???):



Albert keksz (iskolai kirándulások elmaradhatatlan része, csakúgy mint az almalé vagy a szendvics), Korpovit:



Pilóta keksz:




Derby Keksz:



Tere Fere:



Vaj liszt cukor keksz; Babapiskóta:



Mese "állatos" linzer (állatfigurás mézes linzerek, ill. kekszek), Mézes linzer...:



Barackmag töltött ostya, Makk, nápolyik, egyéb töltött, töltetlen ostyák, nápolyik (klasszikus volt mindig anno a csokis, avagy kakaós, vaníliás, és citromos nápolyi, amit kilósan lehetett venni a piacon. Később jött a mogyorós, és a kókuszos, ami sláger lett sokáig....) parány, csokisparány, ostyaroló, oll. orstyarúd (töltött, töltetlen. A töltetlent föleg fagyihoz kaptuk ill. ettük néha. Elképeztő finom volt....):



Télifagyi:




Párizsi kocka, Sport szelet, Háztartási keksz, Mackó méz, Szerencsi csoki, banános csoki, régi ablaktisztító....



Nosztalgia szelet (vagy Szerencsi Retro Szelet), Néger csók, vagy négercsók Kojak nyalóka, Téli fagyi....



Melódia szelet, vagy Szerencsi RETRO szelet, vagy Nosztalgia szelet Szerencsi, a régi finom ízek (a régmúlt), Szerencsi tejszelet:



Néger Csók vagy Négercsók ("Sima" és Kókuszos. Nyami. Régen, mintha nagyobb lett volna, mostanra "összement", vagy csak én lettem nagyobb???):



Cerka jégkrém, Leo, Calippo (víz alapú, nem volt nagyon menő nekem). Életem első "igazi" jégkrémje: Magnum (csak egyfajta volt a classic) és Cornetto. Egy évben egyszer kisírtam, olyan drága volt… most is az….. de ma már inkább azt veszek (többször egy évben, és valami mást kihagyok. Ez van). :-) Ha ilyet veszek, az szintén a múlt miatt van, bár egyébként is imádom; Vizes jégkrémpálcika (tulajdonképpen egy vékony celfánba csomagolt szörpszerűség, amit lefagyasztottak. Büfében lehetett kapni, embertelen ára volt, csakúgy mint a megelszendvicsnek (melegszendvics abból állt, hogy egy, a tenyeremnél kisebb - márpedig akkoriban is kis tenyerem volt - fél zsemlén volt kis /talán szószos/ darált hús, és egy csepp reszelt sajt. Amikor kért valaki, azt akkor melegítette fel a büfés valami grillszerű mini kempingsütőben vagy miben. Olyan finom illata volt..... Ez is már csak a múlt....)



Sport szelet (de szar volt. mégis megettük. Ez van alapon. Csak egy fajta volt, és baromi unalmas volt, hogy egy időben mindig csak ezt kaptam. Mert ez volt olcsó.... Váááá...):



Donald rágó (Donald Kacsa rágó kis képregénnyel – képregénymelléklet apró papíron - finom illattal, utánozhatatlan ízvilággal, olyan lufit lehetett belőle fújni, ami utánozhatatlan volt.); Golyó rágó (vagy gömbrágó, színes egysoros, fél méteres, fogtörő; arra hergelt, hogy az egészet egyszerre bevegyük. rágni alig bírtuk, a szánk tele, és zsibbadt, a megeröltető rágástól, de akkor is megérte. Ha nem tört el a fogunk tőle, akkor fogszuvasodást kaptunk a jó cukros cukormázas kemény de fincsi rágótól....), Turbó rágó; Hubba Bubba (A Zöld volt mindenki kedvence. Pontosítok: a többség kedvence. Olyan finom íze volt. Jó hamar el is múlt. Rá lehetett szokni rendesen...):



Cigirágó, Csokicigi, Dianás cukor, pezsgőpor (Limo), Orbit, Wrigley's, Alf....:



Negró (ennek is mindig kellett lennie otthon, különben megállt az élet):



Mesesajt (a csokis sajt):





Medvecukor, bocskorszíj, mályvacukor, pillecukor vattacukor (búcsúk, és majálisok, ill. kedves régi rendezvények elengedhetetlen része volt a vattacukor. A vidéki búcsúk.... Annál jobb nincs számomra. Simontornyai búcsú volt az "igazi" anno, de még néhány vidéki búcsúban volt szerencsém szórakozni pl. Kartalon):



Kürtös kalács (csak frissen jó, míg puha, bár kiszáradt állapotban is megettük. Anno nem kellett külön vadászni, hogy tényleg finomat és jót fogjunk ki. Ma már méregdrága, és az áráért nem azt kapom, amit régen. Össze sem hasonlítható sem minőségben, sem mennyiségben.); és a régi jó Sós perec. Külön rituálé a sót külön leeszegetni róla. Állatkertben, búcsúban, cirkuszban, majálison, gyereknapon, vagy csak úgy kiránduláson, amikor olyan helyen voltunk.... Óriási puha és kiadós perec, rengeteg sóval. Ez is eltűnt mint angol kapus a ködben....; Mézes kalács (vásár fia... búcsúfia... mindig tükrös, szív alakú mézeskalácsot kértem a búcsúban. Csak kicsit kaptam.... De egyszer kaptam egy nagyot is. És az örök hozzászólás a nagy nehezen kikönyörgött rózsaszín óriás szivecskés mézeskalácshoz: "Vége a gyereknapnak." Akkor még nem értettem, hisz augusztus volt, és búcsú, nem pedig gyereknap.... Később megértettem.... Ez van.):



Túrós batyu avagy Túrós táska, Sajtos roló, Sajtos rúd, pogácsák (sajtos, tepertős vagy töpörtyűs, krumplis....), Lekváros bukta, Lekváros piskótatekercs, Ízes levél, Kakaós csiga, Isler vagy Ischler, Krémes, ("régi" rétesek, túrós, káposztás; régi beiglik, régi kalácsok, fonott, sima, kakaós..., kuglófok... a mazsolás jaj...., briós.... (cukrozott tetejű és sima is volt, fő a változatosság) a suliban kapott briós vagy kalács tej vagy kakaó mellé, isteni volt...), Kókusz golyó, kókusz kocka.... Túrós batyut, Kakaós csigát Sajtos és Pizzás táskát (bár a pizzás és husos táska később jött divatban, anno még nem volt ilyesmi), meg egyéb ízű Croissant szerű (Mákos, Dejós, Diós Patkót... stb...) vagy Lekváros buktát, henteseknél is lehetett kapni. Az nagyobb is volt és finomabb is. Ó, azok a pogácsák. A sajtos dolgok is nagyobbak voltak, és tényleg tele voltak nyomva sajttal, vagy éppen azzal, ami a termék volt (pl. mákos kaja, rengeteg mák, vagy sok dió, vagy degesz lekvár, vagy éppen túró.... szóval volt anyag a kajában, amit vettem, és tésztája is volt rendesen. A "maiak" általában olyanok, hogy megfogom, és lelapul. Beleharapok, és eltűnik. Levegőt harapdálok.... Levegő van benne, vagy az az egész nem tudom, de a puszta látványuk sem az igazi.... ez van.) De nemcsak henteseknél lehetett őrületes finompékárut kapni anno, de a Kis ABC-kben vagy közértekben lévők is isteni finomak voltak és kiadósak (vagy egy időben a nálunk lévő pékség nyitott egy cseppnyi boltot, és ott árulta a friss finompékárut és "sima" pékárut. Mellé némi "tartozék", pl. tej, kakaó (zacskós, apró műanyagdobozos iskolatej ill. kakaó), joghurt, kefír stb.... Na, ezeknek a pékáruknak már nemigazán van olyan íze még a "nem multiban árulté" sem. De ez az Én ízlelőbimbóim véleménye. De menő volt a sulibüfében a kókusz golyó és isler, a sajtos roló, és kakós csiga.... (utáltam, ha valami meg van porcukrozva, főleg a krémes, de a túrósbatyu és bukta is "natúran" esik jól nekem. Ma is hergel, hogy miért kell bármit is megporcukrozni):



És a Fánk (Farsangi, szalagos, lekváros, natúr, vagyis sima, csokis, vaníliás, vagy bolti /cukormázas már jóval később volt kapható/, mind utánozhatatlan volt), Iskolai rendezvények része, csakúgy mint az apró teasütemények, kis linzerek, a Vaníliás karika, vagy a jó öreg (apró) csokis perec (ez később jött; sokáig be kellett érni a vaníliás karikával, aminek az egyik fele csokis, és jól szórakoztunk vele, miközben ettük pl. ujjunkra húztuk, lerágtuk, játszottunk vele, különféle módokon pusztítottuk el. Néha az egyik felét ettük meg pl. csak a csokisat, majd a másikat is, később, hogy változatos legyen, a keksz részt rágtuk le, és a csokis megmaradt, amit jóízűen benyeltünk egyben.... Nagy kedvenc volt a Vaníliás karika, és ma is az.) Az apró teasütikből mindenki a csokisakra vadászott (vaníliás karika, csokis perec, vagy éppen a kis lekváros, aminek fele szintén csokiba mártott boldogság volt):



A Puszedli (mézes) is nagy retro érzéseket kelt bennem, jól bepusziltuk mindig, ahogyan a lángos is (olyat már nem kapni amiket a legócskább, legrötyibb piacokon, vagy egyébb helyeken összehoztak régen; fú, de jók voltak), de a palacsinta is ilyen (csúsztatott, rakott, vagy a sima, ez szintén örökzöld). A többség a tejfölös-sajtos lángost favorizálta, de a fokhagymás ízű lének mondott dzsuvával és kis sóval is kegyetlen jó volt a lángos:



A "letekerhető" kifli tehát nagy sláger volt. Emlkészem, még a 15 évvel ezelőtti kifli is olyan volt, hogy volt benne anyag, és mindene finom volt. A csücske, a bele, a "hélya". Mindene. Nem lehetett abbahagyni, ha elkezdte az ember enni. Nemhogy kakaóval, vagy tejjel, de önmagában, (vaj, vagy bármi nélkül) is simán megettem jóízűen. Isteni volt (Vajas-, tejes-, vizes- kifli; zsemle, vagy zsömle, a régi finom friss forró kenyér... vidéken anno amikor először ettem igazi friss parasztkenyeret, hát.... az volt az igazi....):



Bedeco Kakaó (az első instant kakaóm, amit muszáj volt önmagában is enni. Aztán jött a Nesquik (későbbi szlogenjével: "Fogd rá a nyuszira."), és a Bedeco eltűnt. A Nesquik is a szánkban. Így kénytelenek voltunk ráfogni a nyuszira.... Pár multinál újra feltűnt a Bedeco, de egész más a csomagolás. Nem is vettem). De imádtuk a Bedeco-t. "Bedeco, máris kész a kakaó!" Azért a Nesquik is finom, szó se róla.... de a Bedeco...., az akkor volt, az első volt, befutó volt....:



9 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nagyon szép gyüjtemény! Gratulálok hozzá. Túrórudis csomagolás volt valami barna színű is, amin fehér pálcika ember volt. Ha jól emlékszem. A barackmag csomagolása is volt másmilyen. Nem volt átlátszó rész benne. A tejszínes fagylaltpor is nagyon klassz édesség volt.

Üdv. lapaj

mewmewgp írta...

Klassz gyűjtemény :)

Én még hozzátenném a zselés cukrokat,
amit egyszerű, fehér és átlátszó fóliába csomagoltak,
és 3 vagy 4 különböző színű (és ízű (?)) , hosszú, négyszögletes szál puha cukor volt benne.

Nem emlékszem a nevére és eddig nem is találtam retro témájú oldalakon,
de a 80-as években még sokszor lehetett találni.

retronom írta...

A képek forrását azért jó lenne feltüntetni.

MrRetro írta...

Nagyon szép gyűjtemény, csak pár évet dolgoztam vele.Tényleg dicséret illeti aki összegyűjtögette, Retronommal egyetemben.

Névtelen írta...

Szuper gyűjtemény. Gratulálok Valaki nem emlékszik véletlenül egy cukor nevére, ami belül talán mandulás volt, kívül meg kakaóporral volt bevonva?

Névtelen írta...

Több retro oldalt végignéztem.. Klassz ez a gyüjtemény, de itt se, ahogy máshol se találom a csokis tejet.. volt pici dobozosba és poharasba is ha jól emlékszem..

Névtelen írta...

Én csak a karamellás és a kakaós tejet ismertem.
Amúgy én meg egy kukoricás csokit keresek, vékony kis szelet volt, kisebb, mint az autós, fehér papírba volt csomagolva, és nagyon finom íze volt. A gyártóra sajnos nem emlékszem. Idáig akárkinek elmeséltem, senki nem ismerte :(. Olyan 1988 körül volt a boltokban, és csak rövid ideig.

Onni Okainenotus írta...

Nagyon jó összeállítás, szinte tökéletes. Az Aromix maradt ki belőle (olyasmi volt, mint a Limo, csak nagyobb mennyiség, ha jól emlékszem 7dl vízben kellett feloldani, talán a kedvencem a vilmoskörte volt), a maraquja üdítő, a kólaszörp, a mogyorókrém, kis dobozkában, az "Ide figyeljetek mókuskáim.....,ez az, jól nézzétek meg... kismókusok kenyérre is kenhetik, nagymókusok süteménybe is tölthetik, mmm mókuskáim, nem bánjátok meg, ha rám hallgattok" http://www.youtube.com/watch?v=vp_gSUrZlec, valamint volt egy nagyon csokis puding a 80-as évek legelején, ami nagyon finom volt, ráadásul ha ügyes volt az ember, ki tudta venni egyben a sarkait a pohárból. Talán BTV termék volt, de bárkinek elmesélem, nem emlékeznek rá. Ja és a joghurthab, epres, citromos. Ilyen sincs már. Persze, azért jó érzés visszamenni egy picit az időben. Köszönöm.

Emőke írta...

Ó, hát köszönöm, minden szavaddal egyetértek a múlttal, a nosztalgiával és köszönöm az élményt amit az írásodtól kaptam. A felsorolakon kívül volt még pár kedvencem , de így a teljesség igénye nélkül is tökéletes!
Sajnálatos, hogy a személyes találkozások kora,a barátság kora, a kirándulások, őrsi gyűlések kora elmúlt és már csak Retro érzés minden dolog ami jó volt akkor.... mennyi élmény, íz, emlék, ilkat húszik elém...Köszönöm Neked, szép lesz a mai vasárnapom!